Végre megérkeztek, itt vannak nálunk! Szegény cseh fiúknak beléjük kellett kapaszkodni, mire felcipelték a harmadik emeletre! Akik már jártak nálunk azok tudják, hogy lift nincs. Ebben a jó időben ez tehát egy teljesítmény túrával is felért. Nem is a 45 kilós súly jelentette a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a gyönyörűen lekerekített hangfaltesten nehéz biztos fogást találni. Nem baj, a fiúk előre örültek, hogy lehozni már nem nekik kell.
A kicsomagolás nem nehéz, a szállításhoz a hangfalak ugyanazt a vastag filcből készült “tokot” kapták, mint az Evolution modellek. Ez sok mindentől megvédi a dobozokat, csak az elejtéstől nem. Valami praktikusabb megoldást is kitalálhattak volna a könnyebb szállítás és a mechanikai védelem érdekében. A tokból kibányászva a hangfalak aljához rögzített háromágú állványba csak a fából készült golyókat kellett becsavarni, amiken a készülékek nyugszanak, majd a megfelelő helyre pozicionálva a hangfalkábelek bekötését követően már kezdődhetett is a meghallgatás.
Ám mielőtt ennek tapasztalataira rátérnénk egy pár gondolatot a külsőről. Nem hagyományos kinézetű készüléket alkottak a fiúk most sem. A szemből tojás alakú – számomra pingvinszerű – hangfalak 44 mm vastag elő és hátlapot kaptak keményfából, mely összesen kb. 20 árnyalatban rendelhető. Az ívelt, MDF oldallapok most is műbőr borítással készülnek, és 66 féle szín és mintázat közül lehet választani a megrendelő igénye szerint. (A színválasztékkal kapcsolatban érdemes előzetesen konzultálni!)
Hősünk nem az alapváltozat – amire számítottunk – hanem a középső modell, mely Voxativ 1.6 szélessávú hangsugárzóval érkezett. A csúcsmodellben ugyanakkor az 1.8 változat van, melyet fa kónusszal gyártanak. Radovan barátunk – az egyik konstruktőr – ugyan a legolcsóbb, Fostex FE 206 driver-re esküszik, mégis ezzel demóznak, hiszen a másik két modellhez jó viszonyítási alapként szolgál.
A felületkezelés szép, de elárulták, hogy nem hibátlan, mivel a münchen-i show-ra rakták össze kissé kapkodva. Ez persze nem a műszaki tartalom rovására ment, de a lakkozás nem olyan hibátlan, mint azt a nálunk is látható Evolution modellnél megcsodálhattuk. Alul a 15″-os mélynyomó látható, melynek érzékenysége 101 dB! Faluhelyen erre mondják, hogy “kurva gyors”. A szélessávú hangszórókkal szemben ellenérzéssel viseltetők fő érvei – miszerint se alja se teteje – legalábbis részben kipipálva, hiszen a hangszóró alsó határfrekvenciája 29 Hz. A nagy átmérőjű mély hangszóró nem csak mélyre megy, hanem mélyen is szól, de azt pontosan, tétovázás nélkül teszi.
Ha ez nem volna elég, akkor a hangfalak hátoldalán jön a következő játék. Amellett, hogy a dobozok biamplifikálhatók – bármit jelentsen is a szó – a hangzást két három állású kapcsolóval finomhangolhatjuk tovább. A bal oldali kapcsoló “Pure” állásában mindkét hangszóró teljes érzékenységével szól. Ennek akkor van jelentősége, ha az egyes változatok eltérő hangszóró készletében gondolkodunk, hiszen a Fostex FE 206 98 dB érzékenységével szemben a Voxatív driver akár 102, 103. dB érzékenységgel rendelkezhet, míg a mélynyomó ugyanaz marad a maga 101 dB értékével. Tehát a szélessávú driver eltérő volta már ebben a beállításban más hangkaraktert produkál modellenként! De ha ez nem volna ínyünkre, akkor a bal oldali kapcsoló “Balanced” állásában a két hangszóró egyforma érzékenységgel fog megszólalni, tehát kiegyenlíti az eltérő hangszórók érzékenységében megmutatkozó különbségeket.
Ezzel szemben a bal oldali kapcsoló alsó, “Defined” állásában a jobb oldali kacsolóval 1, 2, vagy 3 dB mély kiemelést állíthatunk be. Nos, aki ezekkel a lehetőségekkel sem tudja a szoba hangzásához igazítani ezeket a dobozokat, akkor a hibát máshol kell keresni, persze erre is tudunk megoldást javasolni.
Néhány szót a hangról. Pontosan ez az, amit mindenkinek magának kell megítélnie! Ami számunkra kellemes, kiegyenlített, esetleg magával ragadó, az lehet hogy egy másik hallgató számára sávhatárolt, vagy lomha, unalmas.
Természetesen első sorban azoknak ajánljuk, akik hozzánk hasonlóan csöves elektronikát hallgatnak, és az akusztikus zenét részesítik előnyben. Nekem ugyan rock zenén sincs hiányérzetem, de tény, hogy nem egy vérbő rockerrel találkozhatunk személyében. (Igaz, hogy nálunk nincsenek teljesen félvezetős elektronikák, pláne fuldigitális cuccok, tehát nem mondhatom, hogy ez a hangafal hibája.)
Aki tehát csak elektronikus zenét hallgat vagy inkább a könnyedebb műfajokhoz húz, az nem benne fogja megtalálni az igazit. De aki akusztikus zenét, különösen vokális darabokat hallgat, esetleg a kihegyezett sávszélek fárasztják, az ideális partnerre talál bennük egy jó zenehallgatáshoz. Érdemes egy próbát tenni, hiszen ha kellő érdeklődés mutatkozik, akkor a demóidőszak – hála a gyártó rugalmasságának – meghosszabbítható! Keressenek minket, és remélem találunk megfelelő időpontot egy jó zenehallgatásra!
